Mikortól számít idősnek a kedvencünk?


Fajtánként és testtömegenként más — és más gondozást is igényel.

Nincs egyetlen életkor, amitől egy kutya idősnek számít. A közhiedelemmel ellentétben nem a „kutyaév hétszerese” a mérvadó, hanem elsősorban a testtömeg: minél nagyobb a kutya, annál korábban lép a szenior szakaszba.

Nagyjából mikor?

  • Óriás termetűek (bernáthegyi, dog, ír farkaskutya): 5–6 éves kortól
  • Nagytestűek (németjuhász, labrador, golden): 6–7 éves kortól
  • Közepesek (border collie, beagle, vizsla): 7–8 éves kortól
  • Kistestűek (jorki, tacskó, uszkár): 9–10 éves kortól

Egzotikus kisállatoknál más a léptek: a nyulak jellemzően 5–7 éves koruk körül mutatják az első ízületi jeleket, patkánynál pedig már másfél-két éves korban időskori változásokkal számolunk.

Idős kutya portré

Az időskor nem betegség — de más figyelmet kíván.

A naptárnál pontosabb jelek

A gyakorlatban nem a születési dátum a fontos, hanem a mozgás. Ezekre érdemes figyelni:

  • Nehezebb felállás. Különösen alvás után vagy hideg időben, és különösen sima padlóról.
  • Kihagyott ugrás. A kutya nem ugrik fel a kanapéra vagy az autóba, pedig korábban gond nélkül megtette. Ez nem lustaság.
  • Rövidülő séta. Ugyanazon az útvonalon lassabban halad, vagy a végén észrevehetően fárad.
  • Megváltozott fekvési pozíció. Új pózokat vesz fel, vagy gyakrabban vált helyzetet — mindkettő a kényelmetlenség jele lehet.
  • Lépcsőzés. A lefelé haladás gyakran hamarabb esik nehezére, mint a felfelé.
  • Megváltozott viselkedés. A simogatás elhúzódása, a korábbinál ingerlékenyebb reakció sokszor fájdalomból ered, nem „öregségből”.

Mit érdemes ilyenkor változtatni?

Az első a környezet, mert ez kerül a legkevesebbe. A csúszós padlóra tett szőnyegcsíkok, egy feljáró rámpa az autóhoz vagy a kanapéhoz, és egy megfelelően vastag, támaszt adó fekhely többet javít az életminőségen, mint bármilyen kezelés.

A mozgás mennyisége helyett a beosztása változzon. Egy hosszú, kimerítő séta helyett több rövid, egyenletes tempójú sétából profitál többet az idősödő ízület. A hétvégi „mindent bele” túra a leggyakoribb oka annak, hogy hétfőn merev, fájó kutyával telefonálnak nekem.

Fontos: a testsúly. Minden felesleges kiló közvetlenül az ízületeken csapódik le, és az időskori artrózis panaszainak talán legkönnyebben befolyásolható tényezője.

Hol jön képbe a manuálterápia?

Az időskor nem betegség, és nem is kell megvárni, hogy panasz alakuljon ki. A rendszeres, megelőző jellegű kezelés célja, hogy a meglévő mozgástartomány megmaradjon, az izomzat ne épüljön le, és a kompenzációs feszülések ne halmozódjanak.

Ha viszont már megjelentek a tünetek, az első lépés mindig az állatorvos. A merevség, a sántaság vagy a mozgáskedv csökkenése mögött állhat artrózis, de ízületi gyulladás, pajzsmirigy-alulműködés vagy neurológiai eltérés is — és ezek kezelése egészen más irányt kíván.

Kérdése van a saját kisállatáról? Időpontkérés

← Vissza a bloghoz